2018. június 22., péntek: Paulina napja

Bővülhetnek a nyelvi jogok, de az RMDSZ a legfontosabb lépést nem meri meglépni

Az erdélyi magyar közösség anyanyelvének használati jogát jelentősen bővítő előírások kerültek be kedden a közigazgatási törvénykönyv tervezetéről készülő bizottsági jelentésbe az RMDSZ javaslatára.

A jogszabály hétfőn már a szenátus elé kerül, és a parlamenti ülésszak végéig nagy eséllyel a képviselőház is elfogadja – tájékoztatta a Maszolt Cseke Attila szenátor, a tervezetet megvitató parlamenti különbizottság tagja.

A politikus beszámolója szerint négy fontos RMDSZ-es javaslatot sikerült a kormánykoalíció támogatásával bevinni a tervezetbe. A szenátor sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzéki honatyák nacionalista érvekkel próbálták elgáncsolni ezeknek az előírásoknak az elfogadását.

Kommunikálhatunk magyarul a prefektúrával is

Cseke Attila tájékoztatása szerint azokon a településeken, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az anyanyelv használatának joga kiterjed a prefektúrákra, illetve azokra a helyi vagy megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő kereskedelmi társaságokra, vállalatokra, amelyek helyi vagy megyei közérdeket szolgálnak. A politikus hangsúlyozta, hogy ezek az előírások a jelenlegi közigazgatási törvényben nem szerepelnek. „Az anyanyelv-használati jogok a kormány fennhatósága alá tartozó, úgynevezett dekoncentrált intézményekre kiterjedtek, de a prefektúrára nem” – emlékeztetett a szenátor.

Nem kötelező a 20 százalék, ha helyi szinten van jóindulat

A helyi vagy megyei önkormányzat döntése alapján azokon a településeken is alkalmazhatóak majd az anyanyelv-használati jogok, ahol az adott kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot. Ezt az előírást a szenátor nagyon fontosnak nevezte, mert a jelenlegi közigazgatási törvényt még a hazai bíróságok is úgy értelmezték: ahol egy kisebbség számaránya nem éri el a 20 százalékot, ott akkor sem részesülhetnek nyelvi jogokban, ha netán a helyi önkormányzat ehhez jóindulatúan viszonyul.

A politikus példaként az Aranyosgyéresen történteket említette. A 9 százalékban magyarok lakta település helyi tanácsa kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezéséről döntött 2009-ben. Ezt az önkormányzati határozatot a közigazgatási törvényre hivatkozva a prefektúra megtámadta, a Kolozs megyei törvényszék pedig első fokon a kormányhivatalnak adott igazat. „Ha javaslatunkat megszavazza a parlament, ilyen eset többé nem fordulhat elő: kétnyelvű helységnévtáblák kerülhetnek ki olyan településeken is, ahol a magyarok aránya nem éri el a 20 százalékot, de a helyi önkormányzat ezt jónak látja” – magyarázta az RMDSZ politikusa.

Magyar formanyomtatványok ügyintézéshez

Azokon a településeken, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, a közösség tagjai számára az anyanyelvükön megfogalmazott formanyomtatványok segítik az ügyintézést. Ezeket a formanyomtatványokat a kolozsvári kisebbségkutató intézet dolgozza ki az egységes román formanyomtatvány-rendszer alapján, és kormányhatározattal hagyják majd jóvá. „Így például a magyar polgár egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével fordulhat a helyi vagy megyei önkormányzathoz, minisztériumhoz a különböző kéréseivel” – részletezte Cseke Attila. Megjegyezte, hogy a kisebbségkutató intézet már 190 formanyomtatványt lefordított eddig magyarra.

Utcanévtáblák magyarul is

Azokon a településeken, ahol az adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az anyanyelv használatának joga kiterjed az utcák, közterek és parkok nevére is. „Vagyis ezeken a településeken a román név mellé kikerül az utca hagyományos magyar neve is” – mondta a szenátor. Portálunk éppen kedden számolt be arról, hogy Nagyváradon a helyi önkormányzat leszavazta a kétnyelvű utcatáblák elhelyezésére vonatkozó RMDSZ-es határozattervezetet.

Cseke Attila elmondta, a különbizottságban történt egy próbálkozás arra, hogy a megyének, mint közigazgatási egységnek a meghatározásából kikerüljön a lakói etnikai identitására történő utalás. Emlékeztetett: azt már az 1968-as törvény is előírta, hogy a megyehatárok meghúzásánál figyelembe veszik a helyi szociális, gazdasági és etnikai adottságokat, kulturális hagyományokat. „Az etnikai adottságokra történő utalás végül megmaradt a törvénykönyvben is. Ez nem a megyehatárok átrajzolását jelenti. Hanem annak a realitásnak az elfogadását, hogy a többségi nemzet mellett élnek más etnikumokhoz tartozó közösségek is” – fogalmazott a politikus.

A legfontosabb kimarad: Küszöbcsökkentéssel nem próbálkoztak

Az RMDSZ egyelőre letett arról a korábbi elképzeléséről, hogy törvénymódosítással próbálja meg lecsökkenteni a jelenleg 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt. „Nem hozakodtunk elő ezzel a javaslattal, mert úgy láttuk: amit most el tudunk érni, az az anyanyelv-használati jog kiterjesztése más területeken. Az viszont nagyon fontos, hogy a törvényben egyértelműsítettük: a nyelvi jogok nem kötődnek a kisebbségek számarányához, ha bevezetésükhöz megvan a szándék a helyi önkormányzatokban” – magyarázta Cseke.

A szenátor elmondta, a parlamenti különbizottság szerdán befejezi a vitát a tervezetről szóló jelentésről, és végszavazást is tartanak róla. A jogszabály hétfőn már a szenátus plénuma elé kerül. Cseke Attila tájékoztatása szerint a kormánytöbbség azt szeretné, hogy még ebben az ülésszakban a képviselőház is elfogadja a tervezetet, ezért nagy eséllyel ez így is fog történni.

[Forrás: Maszol]

CÍMKÉK

Hozzászólások

Wordpress (0)
Disqus (0 )