2018. szeptember 22., szombat: Móric napja

Felvidéken nem tűrik a magyar utcaneveket

Nagy sikerként könyvelte el Szemet község magyar lakossága, hogy két héttel ezelőtt magyar utcanévtáblákat is kihelyeztek a faluban, melyeket azonban egy héttel később festékszóróval csúfítottak el.

Szemet Somorjától hét kilométerre fekszik, Pozsony megye Szenci járásában. A faluban 1880-ban 469 lakosból 419 volt magyar, 18 pedig német anyanyelvű, 2011-ben pedig 1170 lakosából 849 volt szlovák és 296 magyar.

Június elején a képviselő-testület határozata alapján megjelentek az utcák magyar nevei is a településen. Az ötletgazda Bartal Sándor szemeti önkormányzati képviselő volt. Már nagyon régen ki akarták helyezni a kétnyelvű táblákat, de csak most lett rá megfelelő politikai akarat. 2014-ben magyar helységnévtáblákat helyezett ki az önkormányzat, melyek akkor is sajnos csak pár napig voltak a helyükön, aztán ellopták őket. Már ekkor felvetődött a magyar utcanévtáblák ötlete, de a történtek után kedvezőtlen hangulat uralkodott a faluban, sokan féltek attól, hogy azokat is ellopnák, megrongálnák.

Az akkori polgármester-helyettes, Michal Poláček egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy nem akar magyar feliratokat. A nyilvános gyűlésre ráadásul elhívta a falu egyik legsovinisztább érzelmű lakosát, aki azzal riogatott, hogy amennyiben a falu elfogadja a kétnyelvű utcanévtáblák javaslatát, az valójában egy újkori erőszakos magyarosítás lesz.

Sikeres javaslat

Az aktív képviselők a kétnyelvűsítést összekötötték a falu új utcáinak elnevezésével. Jurányi László és Bartal Sándor, akik egyébként törzsgyökeres szemetiek, nagyon szerették volna, hogy a falu híres szülöttéről, Burián Jánosról is nevezzenek el egy utcát, s ezt bele is foglalták a rendelet tervezetébe. A testület tagjai közül Jurányi László, Zimanová Diana, Gergelyová Katarína és Bartal Sándor támogatta a javaslatot. A héttagú testületből a volt polgármester-helyettes, Poláček ellene szavazott, egy képviselő tartózkodott, egy pedig nem volt jelen.

Szemet lakossága az utóbbi időben megszaporodott, a beköltözők közül legtöbben szlovákok, a lakosság változásával pedig egyre kevesebben tudják, hogy Szemet mindig is magyar falu volt, magyar kultúrával. Nevét már 1288-ban említik, s akkor még a pozsonyi királyi váruradalomhoz tartozott.

Bartal Sándor szerint a lakosság összetételének változásával sem szabad elfeledni a község magyar múltját, így az a legkevesebb, hogy ahol lehet, emlékeztetnek erre. Ennek az egyik módja a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése, de a Szemeten született Burián János nevének köztudatban való rögzítése is, aki később az aradi Katolikus Főgimnázium igazgatója lett és latin-magyar szótárt is szerkesztett.

A falu régi polgármesterét, Štefan Božíkot két éve felmentették a tisztségéből. Ő volt az, aki megmentette, felújíttatta a régi magyar feliratú templomablakot, megjavíttatta a szemetiek számára nagyon fontos Szentháromság-kiskápolnát, ahol meghagyta a magyar feliratot, és emellett a falu is fejlődött, ezért munkásságára a helyiek jó szívvel tekintenek vissza. Csapásként érte a falu lakosságát, mikor 2017 tavaszán le kellett mondania a tisztségéről, és Michal Poláček vette át a falu vezetését. Ősszel választások voltak, ahol ő is indult, és rajta kívül még Gergelyová Katarína és Konrád Jozef is, aki törzsgyökeres szemeti, magyar anyanyelvű ember. Azóta ő irányít, s közmegelégedésre vezeti a falut. Elmagyarázta az embereknek, hogy ez kétnyelvű falu, és ezt tartsák tiszteletben.

Nem sokáig örülhettek

Ez sajnos csak részben sikerült, hiszen valakinek nagyon bántotta a szemét a magyar felirat. A falu polgármestere, Konrád Jozef Facebook-bejegyzésében biztosította a közvéleményt, hogy polgármesterként felelős a falu tulajdonáért és ki fogja deríteni, ki követte el a rongálást. Feljelentést tett az átfestett utcanévtáblák ügyében, s a biztonsági kamera felvételét átadta a rendőrségnek.

Ez július 8-án történt. Cikkünk leadásakor viszont Bartal Sándor jelezte, ma éjjel ismeretlen tettesek lemosták a festéket a táblákról. Úgy látszik, valakinek megszólalt a lelkiismerete, vagy csak nem akart bírósági ügybe keveredni.

Egy biztos. Fel kellene végre fogni, hogy a felvidéki települések nagy része magyar alapítású és a magyar kultúra mentén, ezt megélve és ilyen emlékeket hátrahagyva alakultak ki, fejlődtek. Ez tény. S attól, hogy ma egy modern honfoglalás keretén belül szlovákok szállják meg ezeket a falvakat, városokat, ez előbb említett tények még tények maradnak. Ezeknek a falvaknak a vezetői felelősek ezentúl azért, hogy a magyar emlékek és kultúra alapjaira épülve fejlődjön, működjön, éljen tovább az adott település, akár szlovák nyelven is.

[Forrás: felvidek.ma]

CÍMKÉK

Hozzászólások

Wordpress (0)
Disqus (0 )