2019. március 23., szombat: Emőke napja

Gyöngyösi: A Jobbik következetesen képviseli a határon túli magyarság autónómiatörekvéseit

Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese

Az idei Székely Szabadság Napján, csak úgy mint az összes eddigi alkalommal, ott találjuk a Jobbik képviselőit. Idén Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnökhelyettese is részt vett a tüntetésen, portálunk őt kérdezte az autonómia kérdéskörében, és számos más témában is.

Ma van a Székely Szabadság Napja. Miért érezi úgy, hogy itt a helye?

A Jobbik mindig következetesen képviselte az őshonos határon túli magyar közösségek autonómia törekvéseit. A párt megalakulása óta ugyanazt az álláspontot képviseli ebbben a témában. Amióta az SZNT meghirdette a Székely Szabadság Napját,  a Jobbik minden alkalommal képviseltette magát egy népes delegációval.

Idén EP-választások lesznek. Mit tart legfontosabb kérdésének és hogyan készül
a Jobbik az EP-választásokra?

A Jobbik volt az első párt, amely programot hirdetett, még tavaly decemberben. A programnak három kiemelt eleme van. Az egyik az illegális migrációval, annak megakadályozásával foglalkozik. Ez egy olyan globális probléma, amire a Jobbiknak is válaszokat kell adnia. A Fidesszel ellentétben számunkra ez nem csak egy kommunikációs eszköz a szavazatok maximálására. Mi a határőrség visszaállításában, és a Frontex megerősítésében hiszünk, miközben a kormány a kommunikációjával ellentétben letelepedési kötvényeken keresztül tömegeket engedett be az országba,  köztük sokszor köztörvényes bűnözőket is.

Talán ennél is fontosabb az elvándorlás problémaköre, ami egész Közép-Európát, azon belül a Székelyföldet is sújtja. Ennek ellenszere a bérfelzárkóztatás lehet, amit a Jobbik a béruniós kezdeményezésével helyezett előtérbe. A harmadik legfontosabb téma programunkban maga az autonómia, illetve kivívásának lehetőségei. A Jobbik a kezdetek óta elkötelezett ebben a kérdésben, nagyon fontos nemzetpolitikai célkitűzésnek tartjuk, ami ideje volna, hogy Budapest diplomáciai erőfeszítéseinek homlokterébe kerüljön, annál is inkább, mert számtalan, jól működő európai példa van rá.

A legjobb példa erre, ami tájainkon is eléggé ismert,  Dél-Tirol helyzete. Én magam is ellátogattam oda 2017-ben egy delegáció élén, ahol vizsgáltuk az ottani modellt, és azt tapasztaltuk, hogy az nem csak a helyi németeknek és olaszoknak, de magának az olasz nemzetállamnak is hasznára vált, éppen az autonómiának köszönhetően. Dél-Tirol ugyanis jelen pillanatban Olaszország leggazdagabb régiója, ami  az etnikai harmónia és egyenjogúság mellett mindenkinek jó. A Jobbik az EP-ben is az autonómiát fogja képviselni, nem öncélú harcokat vívva, hanem a magyar nemzeti érdekek mellett kiállva.

Gyöngyösi Márton a Jobbik elnökhelyettese, Bencsik János országgyűlési képviselő, és Lokody Levente Maros megyei szervező a Székely Szabadság Napján

Mi a véleménye a jelenlegi román–magyar államközi kapcsolatokról és hol lát
kitörési pontokat a román-magyar együttműködésben olyan körülmények között,
hogy a mindenkori bukaresti kormány számára szitokszó, szeparatizmussal felérő
kifejezés az autonómia bármilyen formája, illetve az elmúlt években Bukarest
fokozta az erdélyi intézmények elleni támadássorozatát.

Ez egy régóta fennálló probléma, ami elég komoly feszültséget jelent a két ország között. Hosszasan lehetne kritizálni ez ügyben Bukarestet, de sajnos Budapestet is, hiszen sohasem állt ki markánsan a székelység oldalán, soha nem  fogalmazta meg markánsan az autonómia céljait. Ezért a nagyvilágban az autonómia gondolata mint a szeparatizmus első lépcsőfoka jelenik meg, és ennek nem lenne szabad így lennie. Öncélú csatározások helyett meg kell fogalmazni a szomszéd államok felé, hogy határozottan kiállunk nemzetrészeink mellett, adott esetben a védhatalmi státuszt is lebegteni, hangoztatni kell.

Tudatosítani kell, hogy az autonómia támogatása egyfajta önrendelkezést jelent, vagyis függetlenséget jelent az adott kisebbség számára, mind az anyaország vonatkozásában, mind pedig az állammal szemben ahol a kisebbség él. A védhatalmi státusz nem azt jelenti, hogy Bukarest helyett Budapestről fogják a Székelyföldet igazgatni, hanem egyenlő távolságot mindkét irányban. Ezt kell elmagyarázni mind Bukarestben, mind Brüsszelben, és ehhez kell támogatókat keresni. Több sikeres nemzetközi példa is van erre, a legismertebb Ausztria védhatalmi státusza Dél-Tirol felett.

Ön 2017-ben részt vett egy dél-tiroli tanulmányúton. Milyen tapasztalatokkal
gazdagodott, mit szívlelhet meg egy magyar politikus a dél-tiroli modellt látva?

Találkoztunk római szenátorokkal, politikai képviselőkkel, gazdasági szakemberekkel, olyanokkal akik nemzetközi jogi szempontból vizsgálják az autonómia kérdését, oktatási szakértőkkel, tehét nagyon sok irányból jutottunk információhoz a kérdésben. Azt tapasztaltuk, hogy az autonómia minden vonatkozásban egy rendkívül fontos intézmény, ami biztosítéka az adott kisebbség szülőföldön való megmaradásnak. nagyon fontos, hogy az adók jelentős része helyben maradjon, és legyen gazdasági alapja az önrendelkezésnek. És nagyon fontos persze az anyaország támogatása is, ami nem jelenti azt, hogy rátelepszik a helyi döntésekre, struktúrákra. Hosszú évtizedek szükségesek ahhoz, hogy ez kiépüljön, ami egyben egy bizalomépítési gyakorlat is az adott régió, az anyaország, és a helyi államhatalom között.

Dél-Tirol példájánál maradva látni kell, hogy ugyan Ausztria védhatalmi státusa mellett, de önállóan képes egy élhető régiót alkotni, nem osztrák állami támogatásoktól függenek, a rendszer hosszú távon is fenntartható, sőt, olaszok asszimilálódnak a dél-tiroli németségbe. Az autonómia egyfajta egyensúlyi pont, ahol mindenkinek meg kell találnia a maga helyét, és fel kell ismernie, hogy ez szolgálja legjobban minden érintett fél érdekét.

Főhajtás a székely vértanúk emlékoszlopa előtt

Mi a véleménye a jelenlegi román-magyar államközi kapcsolatokról és hol lát kitörési pontokat a román-magyar együttműködésben? Hogy képzelhető el a bizalomépítés a két fél között?

Nagyfokú jóindulatra van szükség mindkét fél részéről, és az autonómiakoncepció megértésére. Rá kell jönni, hogy minden fél csak nyer ezzel. Románia politikai stabilitását biztosíthatja, Magyarország számára az a nyereség, hogy erdélyi nemzetrésze prosperálhat szülőföldjén. Ez csak akkor jöhet létre, ha minden érintett fél fél megkapja ebben a modellben ami jár neki. Ehhez egy nagyon finom diplomáciai tevékenységre van szükség, de az EU számára is világossá kell tenni, hogy nem csak egyéni, de közösségi jogok is léteznek.

Brüsszelnek ugyanis fontos szerepe volt a második világháború utáni nyugat-európai béke és prosperitás létrejöttében, hiszen az ott létrejött, és működő autonómiák éppen ezt garantálják. Nyugvópontra jutottak a nemzeti viták. Ezeket  a jól működő modelleket kell behozni a közbeszédbe, majd a megfelelő tapasztalatokkal együtt integrálni, és alkalmazni a Kelet-Közép európai államok viszonyai között is.

A Jobbik számos alkalommal folgalt állást a külhoni magyarság mellett, jó néhány javaslatukat, így a gazdaságfejlesztési programjukat is megvalósított a kormány. Mit gondol, ennek ellenére miért kapott a Jobbik ilyen kevés szavazatot határon túl a parlamenti választásokon?

Nagyon örültünk annak, hogy a kormány egy nemzeti irányvonalban indult el 2010 után, és az állampolgársággal együtt a szavazati jogot is megadta a külhoni magyaroknak, ami egy régi jobbikos követelés volt. Az viszont kimondható, hogy ezzel nem annyira az autonómia ügyét akarták megtámogatni, hanem alapvetően az itteni magyarság szavazataira pályáztak. Alkut kötöttek  a szomszédos álllamok magyar pártjaival, szervezeteivel, gazdasági forrásokhoz juttatva őket, támogatták őket, hogy jól szerepeljenek az adott ország választásain, cserébe viszont elvárták a támogatást a Fidesz irányába a magyarországi választásokon. A fideszes propaganda teljesen lefedi a külhoni szavazótábort, a gazdasági források is kampánycélokat szolgálnak. Eközben lejárató kampányt folytatnak az ellenzéki pártok, köztük az ellen Jobbik ellen, amely egyedüli pártként erején felül, következetesen kiállt a határon túli magyarok ügye, az autonómiatörekvések mellett.

Emlékszünk még a gyurcsányi korszakra, mikor a magyarországi politikum mindent megtett, hogy a magyarországi magyarokat  a külhoniakra uszítsa. Most ugyanez történik, csak éppen inverz módon, most a külhoni magyarokat igyekeznek a magyarországi magyarok, és a magyar ellenzéki pártok ellen fordítani.

Megszűnik a Jobbik a közeljövőben?

Nem. A Jobbik nem fog megszűnni, bár a kormány nagyon sok energiát fektet politikai ellenfelei kiiktatásába. Álmunkban sem hittük, hogy Orbán Viktor tavaly március 15-i kijelentése, miszerint a választások után elégtételt fognak venni, nem csupán fenyegetés, hanem maga a realitás. Jól látható, hogy Orbán Viktor teljes diktatúra kiépítésére tesz kísérletet. Ez nem csupán az ellenzéki sajtó kiiktatásában, vagy az igazságügy maga alá gyűrésében mutatkozik meg, hanem politikai ellenfelei eltüntetésére tett kisérletként is jelentkezik.

A Jobbik esetében előbb a  Jobbik belső ellenzékének akarták átjátszani a pártot, majd puccskisérletet hajtottak végre a Jobbikból távozó emberek segítségével, megpróbálva szétszakítani azt. Mivel ez sikertelen volt, most az Állami Számvevőszéken keresztül, közel egymilliárd forintos összértékű bírságokkal pénzügyileg akarják megroppantani politikai közösségüket. A Jobbik persze nem adja fel, harcedzett mozgalomként ha kell, anyagiak hiányában is nekifut az EP, majd az önkormányzati választásoknak is. Fel fogjuk mutatni a magyar választóknak a kormány alternatíváját, amit Jobbiknak hívnak.

itthon.ma

 

CÍMKÉK

Hozzászólások