2019. augusztus 17., szombat: Jácint napja

Csomortányi István a Néppárt új elnöke

Nagyváradon tartotta 6. Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt. A tanácskozáson 170 küldött vett részt, akik szoros versenyt követően – 84-83 arányban, 3 érvénytelen szavazat mellett – választották meg Csomortányi Istvánt országos elnöknek kihívójával, Soós Sándorral szemben. Alelnöknek választották Kolcza Istvánt, Vinczellér Árpádot, Pálosi Csabát, Zatykó Gyulát, Toró T. Tibort és László Györgyöt.

„Tisztában vagyunk vele, mire vállalkoztunk munkák megkezdésekor: célunk az önrendelkezési formák megteremtése. Értékrendünk világos, s ahogy mai találkozónk jelmondata is mutatja: Erdély minden előtt” – mondta köszöntőbeszédében Zatykó Gyula, a rendezvény házigazdája.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a Néppárt védnöke köszöntőbeszédében üdvözölte a honi, a dél-tiroli és a Kárpát-medencei meghívottak, valamint a kongresszusi küldötteket, majd vázolta az erdélyi magyar nemzeti-polgári erők eddigi törekvéseit és jelenlegi politikai helyzetét.

Tőkés László felidézte: a néppártosok már 1990 óta a Fidesz partnereiként tevékenykedtek, akkor is, amikor ebből nem származott semmilyen előny, amikor mások Gyurcsánnyal és a szocialistákkal, megint mások pedig a Jobbikkal keresték a kapcsolatokat. Semjén Zsolt mostani miniszterelnök-helyettesnek a legutóbbi RMDSZ-kongresszuson tett kijelentését, mely szerint semmi sem fogadható el, ami az RMDSZ-t gyengíti, árnyalni volt kénytelen, hiszen az RMDSZ-t „nem más, hanem önmaga gyengíti, amikor is Magyar Polgári Pártot bekebelezni, az Erdélyi Magyar Néppártot pedig kizárni igyekszik a magyar politikai életből. Az RMDSZ-nek nem Bukaresthez kellene igazodnia, hanem például a két magyar párttal választási koalíciót alkotva kellene elindulnia az európai parlamenti választásokon.” Tőkés László óva intette a küldötteket attól, hogy elragadja őket a „mozgalmi hév” vagy a „tehetetlenségből fakadó frusztráció”, és „önkritikára képtelenül mindenért a leköszönő elnökséget hibáztassák”. Úgy vélte: tetszetős a változás, a megújulás, a fiatalítás jelszava, de a párt politikai irányvonalán nincs mit változtatni. A fiatalítás önmagában nem, csak többletértékekkel együtt vezethet eredményre – fogalmazott. „Töretlenül folytatnunk kell a kisebbség-, illetve nemzetpolitikai rendszerváltozást, követve a közösségi önrendelkezés és a határok fölötti nemzetegyesítés kettős stratégiáját” – mondotta a püspök, ezen törekvések egyik letéteményesének nevezve az EMNP-t. Hozzátette: csak egyetérteni lehet a néppártiak azon igyekezetével, hogy az MPP-vel való kapcsolat rendezésével az erdélyi magyar nemzeti erők egyesítését megvalósítsák.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott levélben üdvözölte a küldöttgyűlés résztvevőit, aki kifejtette: érdemes megvizsgálni, milyen politikai klíma uralkodik a Kárpát-medencében, különös tekintettel a közelgő európai parlamenti választásokra. „A csodák éve óta harminc esztendő telt el. Azok a remények, melyek akkor az önkormányzás, önrendelkezés tekintetében eltöltötték lelkeinket, szertefoszlani látszanak. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha hitünket veszítjük az együttműködésben, abban, hogy azokat a pontokat kell markánsan kirajzolnunk, amelyekben az őszinte egyetértés kimutatható. 2010 óta a Kárpát-medence egyként áll ki az állampolgárság, a választójog és az autonómia ügye mellett. Az erdélyi politikai szervezetek által egy éve aláírt megállapodás pedig egy olyan magaslati ponttá vált, melynek megalkotásában a Néppártnak elévülhetetlen érdemei vannak” – hangsúlyozta Szili Katalin.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke szintén levélben köszöntötte a küldöttgyűlésen megjelenteket. „Az elmúlt évben nagyot teljesített a párt! Külön is kiemelném a munkátokat a kisebbségvédelmi kezdeményezés (Minority SafePack) aláírásgyűjtésben és a magyarországi választások szervezésében és szavazatainak összegyűjtésében! Ezt nagyon köszönöm mindannyiótoknak! Nem beszélve azokról, akik részt vettetek a kampányban, az én választókörzetemben is. A feladatot és a munkát továbbra is közösnek tekintem, akár az autonómia, akár a restitúció, akár a nemzeti jelképek érdekében kell föllépnünk Bukarestben vagy Brüsszelben” – jelentette ki a politikus.

A Néppárt Országos Küldöttgyűlésének nemzetközi meghívottjaiként volt jelent két dél-tiroli politikus: Sven Knoll, dél-tiroli parlamenti képviselő és Cristian Kollmann, a Dél-Tiroli Szabadságpárt vezetőségi tagja.

„Számunkra, tiroliak számára, nagy megtiszteltetés, hogy felszólalhatunk Előttetek itt, Nagyváradon; hiszen népeinket nemcsak a közös történelem, hanem a közös sors is összeköti. Pont 100 esztendővel ezelőtt – az 1919. évben – húztak meg önkényesen a Saint Germain-i, valamint a trianoni békeszerződéssel új határokat, és így szülőföldeinket, népeink kifejezett akarata ellenére, idegen országokhoz csatolták, amelyekhez nem akartunk tartozni, s amelyekhez bennünket semmi közös nem köt” – kezdte felszólalását Sven Knoll. „Az 1919. évi igazságtalan határok mindmáig tüskeként fúródnak Európa szívébe, és továbbra is negatív hatással vannak az érintett területeket lakó emberek életére. Olaszország, illetve Románia, soha nem hagyott fel azzal a próbálkozással, hogy szülőföldeinket asszimilálja, s hogy hosszú távon megfossza ezeket származásunk szerinti kultúránktól, identitásunktól. De ha valamire is megtanít bennünket a történelem, arra mindenképpen, hogy az igazságtalan határok nem örökkévalóak, ugyanis pusztán vonalak a térképen, amelyeknek nem áll módjukban az embereket megváltoztatni. Amint Ti, magyarok 100 év román, idegen kormányzás dacára nem váltatok románokká, úgy mi, dél-tiroliak sem váltunk 100 év olasz, idegen kormányzás dacára olaszokká! És itt nem az idegen állammal szembeni gyűleletről vagy revansizmusról van szó, hanem népeink azon magától értetődő jogáról, hogy önmaguk határozzanak saját identitásukról. Egyetlen államnak sincs joga előírni nekünk, hogy minek kell éreznünk magunkat. Ezt minden nép és minden ember önmaga számára dönti el. Ti magyarok ebben a vonatkozásban kitűnő példakép vagytok számunkra, tiroliak számára, mert Nektek pár éve sikerült a Ti magyar állampolgárságotokat – a kettős állampolgárság formájában – újra visszaszereznetek. Mi dél-tiroliak ellenben még mindig harcolunk e jogért” – mondta a politikus, majd hozzátette: a kisebbségek még erőteljesebben kell együttműködjenek a jövőben. „Együtt azt is elérhetjük, hogy Európában jobban odafigyeljenek a követeléseinkre. Politikai szervezeteink az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance, EFA) tagjaiként egymás partnerei; továbbá legutóbbi Brüsszelben tartott ülésünkön elhatároztuk, hogy határokon átívelő munkacsoportot alakítunk Közép-Európai Szövetség néven annak érdekében, hogy mi, közép-európai kisebbségek még szorosabban együttműködhessünk. Összeköt bennünket az Osztrák-Magyar Monarchiában megélt közös történelem; és összeköt bennünket a közös sors is a párizsi békeszerződések következményei révén” – zárta felszólalását Knoll.

„Autonómiájának köszönhetően Dél-Tirol gyakorta szolgál példaként, ugyanakkor más etnikai kisebbségek pont emiatt irigykednek rá. Igazuk is van: ha más népekhez hasonlítjuk, amelyek szintén olyan államban élnek, ahol nem ők a tituláris nemzet, Dél-Tirol népe nincs rossz helyzetben. Autonómiájának köszönhetően Dél-Tirol számos hatáskört gyakorol például a kultúra, a mezőgazdaság, a kézműipar és a közútépítés terén. De az is nyomban feltűnik, hogy a közigazgatás kétnyelvű. Hivatalos adatok szerint Dél-Tirolt három nyelvi csoport lakja: a németek adják a lakosság mintegy 62%-át, az olaszok kb. 23, a ladinok pedig kb. 4 százalékot tesznek ki. A közigazgatásban betöltött állások tekintetében az arányosság elve érvényesül. Azt mondhatná bárki: ez valójában jól hangzik. Ennek ellenére sok dél-tiroli számára az autonómia csak köztes megoldás. A probléma nevezetesen az, hogy Olaszország még ma is Dél-Tirol olaszosítására törekszik. De Itália fasiszta korszakával ellentétben stratégiát váltott. Már nem nyomja el nyilvánosan a dél-tiroliakat, hanem bebeszéli nekik, hogy tökéletesen többnyelvűeknek kell(ene) lenniük, olasz nyelvtudásukat pedig gyarapodásnak kell(ene) tekinteniük. Amint a kitalált olasz helyneveket is, amelyek mindmáig kizáró jelleggel hivatalos érvényűek. S végül a fasiszta emlékműveket is, amelyek többek között Benito Mussolini fasiszta diktátort ábrázolják, és amelyeket nemrégiben újból csillogóra fényesítettek – közpénzből. Mindez gyarapodás lenne?” – tette fel a kérdést Cristian Kollmann. „Nektek, drága magyar barátaink, mi ugyancsak önrendelkezést kívánunk. Az autonómia számotokra minden bizonnyal egy lépést jelentene a helyes irányba. Dél-Tiroltól megtanulhatnátok, mire kell ezzel kapcsolatban figyelni. Viszont Dél-Tirol autonómiájának is megvannak a maga árnyoldalai, amelyek megtapasztalását nektek nem kívánjuk. Ugyanakkor mi is akarunk tőletek tanulni, mégpedig a kettős állampolgársággal kapcsolatos dolgokat” – zárta felszólalását a dél-tiroli politikus.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság üzenetét Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának volt alelnöke tolmácsolta, míg Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke felkérte Tőkés Lászlót és Szilágyi Zsoltot, hogy tegyenek közösen látogatást az Európai Unió Régiók Bizottsága elnökénél, és tájékoztassák a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésről. Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt harminc év bebizonyította, a kis lépések politikája nem vezet eredményre. Önrendelkezésre van szükség, és ennek a kivívása jó lehetőség „a jobboldali, nemzetben gondolkodó erők” összefogására. A pártelnök a baráti együttműködésben bízva kívánt tisztánlátást, kitartást és erőt a Néppártnak.

Szilágyi Zsolt elnöki beszámolójában megismételte: a Néppárt keresztény, konzervatív, az autonómia iránt elkötelezett, értékcentrikus, párbeszédre nyitott, föderalista pártként határozta meg magát, majd hozzátette: a párt Tőkés László értékrendjét követi, s nem mondhatnak le arról a stratégiai partnerségről, amelyet a Fidesszel építettek ki, és amely a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) évről évre történő megszervezésében ölt testet. Azt is hozzátette azonban, hogy tudomásul kell venni, a migránsválság átrendezte Európa politikai térképét, és a Fidesz politikájában is új irányt adott. Az SZNT-vel kialakított jó viszony eredményének tekinti, hogy a Néppárt az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagpártjaként nemzetközi támogatást szerzett az SZNT által kezdeményezett nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésnek, a Magyar Polgári Párthoz fűződő viszony kapcsán pedig elmondta: „egy a múltunk és egy a jövőnk, még akkor is, ha a jelenünk nem az”. Szilágyi Zsolt kiemelte: a párt nyitott a kapcsolatokra az erdélyi román pártokkal is, és jó kapcsolatokat épített ki sikeres román polgármesterekkel. Úgy vélte: nem kell félni ezektől a kapcsolatoktól, s ha egy párt tudja, hogy mit akar az összefogástól, azzal nem veszélyezteti a párt identitását. Leszögezte: a bizalmat meg kell őrizni, a vitákat nem a párt ellenében, hanem a közös ügyek képviseletében kell lefolytatni.

A tisztújítások rendjén, szoros versenyt követően, választották Csomortányi Istvánt, az alakulat Bihar megyei elnökét, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnökének. Az új pártelnök 84-83 arányban, 3 érvénytelen szavazat mellett került ki győztesen kihívójával, Soós Sándorral szemben. Az Országos Küldöttgyűlés alelnöknek választotta Kolcza Istvánt, Vinczellér Árpádot, Pálosi Csabát, Zatykó Gyulát, Toró T. Tibort és László Györgyöt.

[Forrás: neppart.eu]

CÍMKÉK

Hozzászólások