2019. március 24., vasárnap: Gábor, Karina napja

Elkártyázott ország

Száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében olyan események történtek, melyek máig meghatározzák a magyarság, és az ezen a területen velünk együtt élő más nemzetek sorsát. Sajnálatos módon az akkor elindult történelmi folyamatoknak mi magyarok azóta is a vesztes oldalán vagyunk. Károlyi, Kun és társaik történelmi örökségétől nehéz szabadulni.

Az első világháborút vesztesként befejező Magyarország a káosz szélén tántorogva csak az erős kézben bízhatott, de a sors másképpen rendelkezett. A gyenge kezű, határozatlan IV Károly nem tudta irányítani az eseményeket, Tisza Istvánt meggyilkolták, a háttérben pedig régóta szervezkedő polgári radikális, szabadkőműves szélsőbaloldal 19-re lapot húzott és nyert. A hatalom a kezébe került, így történelmi győzelmet aratott az általa mélyen megvetett, gyűlölt és elpusztítani szándékozott Szent István-i Magyar Királyság felett. Az 1919-es sötét év következményeit a mai napig nyögjük, pártállástól függetlenül.

Lehet azon vitatkozni, hogy a társadalmat gyökeresen átalakítani óhajtó szélsőbaloldalnak csupán kapóra jött a vesztes világháború okozta zűrzavar, vagy alaposan kivették a részüket a zűrzavar fokozásából. Lehet, de nem érdemes hiszen a gyászos 1918-19-es „hosszú év” majd minden – magyar szempontból – tragikus eseményénél őket találjuk, és nem csupán passzív szemlélőkként. A hadsereget szétzüllesztő Linder Béla, a kótyagos kamaszként országot „vezető” Károlyi, a maga hiú és rettenetesen ostoba politikai vonalvezetésével, a mélybe fénysebességgel zuhanó köztársasági Magyarországot bolsevik diktatúrájával mészárszékké, a győztes hatalmak által karanténba zárásra ítélt, megbélyegzett nemzetté züllesztő Kun mind egy csapatban játszott.  Senkitől meg nem választva, mindenféle hozzáértés és az – egy ország vezetéséhez nélkülözhetetlen  – alázat legkisebb jele nélkül tombolt ez a társaság a szerencsétlen, kivérzett, magára hagyott Magyarország roncsai felett.

Száz év távlatából visszatekintve megállapítható, hogy az események ismert sorozata minden volt, csak nem véletlen. Az, hogy a baloldal nem tudta a „múltat végképp eltörölni”, és a magyar nemzet ha megcsonkítva, kivérezve, nyolc ország területére szétszakítva, kifosztva és eredeti kulturális örökségétől, történelmi küldetésétől majdnem teljes sikerrel megrabolva is, de mégis él, nem rajtuk múlott. Kimagasló hazafiak, az ismeretlenségből előbukkant áldozatkész magyar patrióták vérrel izzadságos munkája, és szerencsés történelmi fordulatok kellettek ahhoz, hogy olyan állapotban ugyan, amilyenben vagyunk – de vagyunk. 2019-ből visszatekintve 1919-re mindannyiunk felelőssége, hogy a Károlyihoz, Kunhoz és társaihoz hasonló alakok tetteit soha ne hagyjuk feledésbe merülni, és ne hagyjuk, hogy szellemi utódaik valaha ismét kormánykerékhez kerülhessenek. Még egy ilyen száz évet ugyanis nem fog kibírni a nemzet.

Barta Béla

 

CÍMKÉK

Hozzászólások