Többször írtunk már Pető Dalma nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő viselt dolgairól. Nem azért, mert akkora tényező lenne a hölgy a hazai – amúgy a porcelánboltban elefántként dúló politikusokban bővelkedő – érdekvédelmi prérin, hanem azért mert az általa képviselt szervezet nagyváradi vergődése semmi jót nem ígér a partiumi város még otthon maradt magyar lakóinak.
Biharország és Nagyvárad hosszú évek óta meg van „áldva” a politikusi és emberi kvalitásaikban a zéró felé közelítő RMDSZ-es politikusokkal. Nem ritkaság itt a december elsején koszorúzással ünneplő „érdekvédő”, van olyan volt tulipános alprefektus, aki román zászlókat szeret csókolgatni („érdemei” elismerése mellett azóta mellékvágányra tették), akad részegen verekedő alpolgármester, újságírókat telefonon habzó szájjal fenyegető parlamenti képviselő, aki saját privát érdekeinek megfelelően vaskézzel irányítja a megye RMDSZ szervezetét, miközben rokonai beejtőernyőzésével jóformán családi vállalkozássá tett minden a pártja vezetése alatt álló közintézményt. De van itt országos hírhedtségre szert tett, hatalmas összegeket elsíboló volt megyei tanácselnök helyettes, és van még méregdrága egzotikus világkörüli vadászatokon mulató, megmagyarázhatatlan vagyonosodást felmutató tanácselnök is. A legfrissebb pedig amit a sajátos „minőségű” bihari magyar érdekképviselet rovására írhatunk, az még sokat látott váradiakat is megdöbbentette: a párthoz közelálló Iskola Alapítvány épp egy magyar könyvesboltot penderít utcára, az általa frissiben megvásárolt belvárosi palotából, amit magyarországi közpénzből újítanak majd fel. A felsorolás nem a teljesség igényével született, akik kimaradtak a díszes kompániából, azoktól elnézést kérünk.
A sorba jól illik a nagyváradi városvezetői ambíciókat dédelgető Pető Dalma is. Amilyen politikusi és emberi minőséget mutat fel pártja vezetősége, ahhoz alkalmazkodik ő is. Hogy a finoman szólva is középszerű hölgy miért gondolja úgy, hogy ez menni fog neki, arra csak az egyik magyarázat lehet a demokrácia sajátos nivelláló hatása. Tudjuk, hogy nincs olyan bóvli, amit megfelelően hangzatos reklámmal el ne lehetne adni. Márpedig az RMDSZ nagyváradi tevékenysége (ez pár értékes kivételtől eltekintve igaz a megyére is) igencsak rászorul a reklámra.Talán ennek is tudható be az a meglehetősen furcsa kisvideó, amiben Pető a saját eredményeit mutatja be közösségi oldalán. Abban ugyanis csupa olyan „megvalósítás” szerepel, ami talán egy nagyközségben értékelhető lenne, de egy még mindig negyvenezer magyar lakossal bíró nagyvárosban nevetségesen hat.
Tekintsünk el attól, hogy egy profinak szánt videóban milyen pongyolán bánnak a magyar nyelvvel, de azon talán még a libapásztor kislány is meghökkenne, hogy egy szobor köré vont díszkerítés vagy egy nyári színház fa ülőkéinek felújítása mekkora hangsúlyt kap ebben a videóban. Az már csak hab a tortán, hogy a videóban megemlített magyar utcanévtáblák és a magyar nyelvű ünnepi díszkivilágítás ügyében Pető más tollaival ékeskedve finoman szólva sem bontja ki a valóság minden részletét, mikor nagyvonalúan csak magának tulajdonít olyan eredményeket, amik megoldását vagy mások kezdeményezték, vagy már rég megoldották őket.
Pedig kár ostobának nézni a választópolgárokat. A mai világban bárki tíz perc internetes keresést követően ráakadhat 2010-es, 2014-es vagy éppen 2016-os képekre amelyeken a Fő utcán, a Szent László téren, vagy éppen a karácsonyi vásár különböző kihelyezett magyar vagy épp többnyelvű fényfüzérek láthatóak. Ilyen könnyű lebukni egy hazugsággal. Nyilván a valótlanság hangoztatója abból indul ki, hogy ha sokat ismételgetnek egy hazugságot, előbb-utóbb elhiszik az emberek. Ez igaz is lehet, de mindig lesznek akik megmutatják a valóságot is.
Persze régi RMDSZ-es trükk ez. Nagyítsd fel a hangyányi sikereket, állj élére annak amit nem tudsz megakadályozni, és ha másképp nem megy, lopd el mások eredményeit is. Eközben persze nyilvánvaló módon mélyen hallgass pártod évtizedes bűneiről, és a saját szennyesedről is, amelyek nemhogy egy nagyváros, de egy gittegylet vezetésére sem tennének alkalmassá.
A nagyváradiak, bihariak évtizedekig bevették ezt a műsort, működött a recept. A kérdés csak az, ismét bevesszük-e, mert ha igen, nem is érdemlünk mást, csak ezt a középszerűnél is gyengébb, önfeladó, hataloméhes, korrupt és hazug gárdát, amely visszaélve helyzetével egész a végső leépülésünkig jól elérdekvéd majd minket, a saját jóváhagyásunkkal. Magyar alpolgármestere Nagyváradnak, vagy magyar tanácselnöke a megyének meg akkor lesz, mikor egy román párt úgy akarja majd, vagyis soha.
K. Szalárdi István
