Eladták a zsibói Wesselényi-kastélyt a Szilágy megyei önkormányzat „orra elől”, per lesz a vége

Bár április végén még úgy tűnt, hogy Erdély egyik legszebb barokk kastélya közvagyonná válhat, váratlan fordulat történt az ügyben, az örökösök anélkül adták el a 800 ezer euróért meghirdetett ingatlant, hogy a Szilágy Megyei Tanács élhetett volna elővásárlási jogával.

A Szilágy Megyei Tanács április végén szavazta meg, hogy elővásárlási jogával élve megveszi Erdély egyik legszebb barokk épületét, a zsibói Wesselényi-kastélyt. Szilágyi Róbert István, a képviselő-testület RMDSZ-es alelnöke a Krónikának adott interjúban akkor még arról beszélt, hogy reményeik szerint némi alkudozás után már május végén nyélbe üthetik az üzletet.

Szilágyi Róbert István hétfőn egy Facebook-bejegyzésben tudatta, hogy váratlan fordulat történt az ügyben, ugyanis a jelenlegi tulajdonosok eladták a kastélyt, megkerülve a hivatalos eljárást.

„Sajnálattal értesültünk róla, hogy a zsibói Wesselényi-kastély örökösei nem tartották tiszteletben a megyei tanácsnak a törvény által biztosított elővásárlási jogát, ugyanis eladták a tulajdonukban lévő kastélyt, átlépve ezzel a törvényes kereteket”

– írta a megyei tanács alelnöke.

A bejegyzésből ugyanakkor az is kiderült, hogy Szilágy Megye Tanácsa nem hagyja annyiban az ügyet, jogi úton fogja kiharcolni elővásárlási jogának gyakorlatba ültetését. A barokk és klasszicista stílus ötvözésével 1779 és 1796 között felépített kétszintes zsibói kastély 2200 négyzetméteres hasznos területtel rendelkezik. A tízhektáros kastélykertből 1,3 hektárt szolgáltattak vissza az örökösnek, a fennmaradó részen botanikus kert működik.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa Teleki Artúrné Wesselényi Ilona volt. Az ő leszármazottja, a Szilágysomlyón élő Janicskó (született Teleki) Éva 17 éven át pereskedett az örökség visszaszerzéséért. 1997-ben a román állam csekély összegű kártérítést fizetett az épületért, amit a család visszafizetett az államnak, amikor a törvények módosítása nyomán a természetbeni visszaszolgáltatásra is lehetőség nyílott.

Az örökösök azért kényszerültek a kastély áruba bocsátására, mert belátták: nem tudják előteremteni a felújításhoz, karbantartáshoz szükséges összeget.

[Forrás: Krónika]