2019. november 22., péntek: Cecília napja

A Párbeszéd politikusa szerint együtt kéne ünnepelnünk Trianont a szomszéd népekkel

Jövőre lesz a 100. évfordulója a trianoni békediktátumnak, így várhatóan jóval erőteljesebben kerülnek majd felszínre az akkori események, illetve a napjainkig ható megoldatlan problémák sokasága. Ki tudja miért, talán ezért, de nem várt helyen is úgy gondolták, érdemes beszélniük a témáról.

A Political Capital ugyanis egy konferenciát szervezett, ahol asztalhoz ültették Bárány Balázst, az MSZP nemzetközi titkárát, Orosz Annát, a Momentum XI. kerületi alpolgármesterét, és Kocsis-Cake Oliviot, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjét, illetve Schöpflin Györgyöt, korábbi fideszes EP-képviselőt.

Természetesen aki arra gondolt, valami igazán korszakalkotót fog hallani, annak csalódnia kellett, a balliberális oldal nem adhat mást, mint ami lényege.

Bárány kevés meggyőződéssel igyekezett tompítani, miszerint 2004-ben az MSZP rosszul mérte fel a helyzetet a kettősállampolgárság ügyében tartott népszavazáson, nem vette észre, hogy a határon túli magyarokban “él az együvé tartozás érzése”. Bocsánatot persze nem kért, csak megállapította, hogy ehhez a szituációhoz rosszul igazodtak a szocialisták, sütött szavaiból tehát a politikai pragmatizmus, a meggyőződésbeli belátás, mit is jelent ez az együvé tartozás, már annál kevésbé.

“Mi nem területalapú, hanem emberközpontú felfogást követünk a külhoni magyarokkal kapcsolatban.”– summázta gondolatait Bárány, szép köntösbe téve a semmit.

Orosz Anna ennyi energiát sem fektetett be, inkább azzal volt elfoglalva, hogy magyarázza a bizonyítványt. Jelesül a Momentumhoz kötődő, elmúlt idők botrányait, például, hogy szlovák és román jelöltek mellett kampányoltak. Pártja elvi álláspontját azért leszögezte,

“nem érnek rá méricskélni ki, mennyire magyar vagy román vagy sorosügynök.”

Ezt teljesen megértjük. Még a végén meg kellene, mérjék magukat, és nem nagyon mozdulna el a képzeletbeli mérleg mutatója. Magyar irányba. Egyébiránt pedig tudatta Orosz, magyar az, aki annak érzi magát, vagy érdekli a magyar irodalom vagy történelem.

Az esemény fénypontja azonban mindenképpen Kocsis-Cake Olivio volt, aki a kunok és a jászok betelepítést hozta párhuzama a jelenkori migrációs eseményekkel. Mert neki egy, elviekben Trianonról szóló beszélgetésben is sikerült eljutnia odáig, a migráció jó és hasznos, azt támogatni kell. Ellőtt még pár lózungot, hogy “kirekesztés helyett” hazaszeretetre kell építeni a nemzetpolitikát.

Végezetül pedig arra jutott, istenigazából a szomszéd népekkel kellene együtt ünnepelnünk Trianont. Mert persze, ami nekünk fáj, nekik ünnep, de az “Európai Unió már úgyis megoldotta ezt a kérdést a határok megszüntetésével”, oldotta fel a gordiuszi csomót.

Ezért igazán kár volt tető alá hozni a konferenciát, ha csak nem azért, hogy újra megbizonyosodjunk róla, a balliberális oldal nem tud mit kezdeni a határon túli magyarokkal és a máig velünk élő Trianonnal.

[Forrás: hungaryfirst.hu]

CÍMKÉK

Hozzászólások