2019. június 20., csütörtök: Rafael napja

Emléket állítottak Szent Lászlónak és Luxemburgi Zsigmondnak a nagyváradi várban

Jelképes sírként márványtömbre helyezett bronz emlékplaketteket helyeztek ki a nagyváradi vár udvarán. A városalapító Szent László magyar király, valamint Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár feltételezett sírhelyeit megjelölő alkotások latin nyelvű feliratot is kaptak.

A várban évek óta folynak régészeti feltárások, melyek során sikerült azonosítani és betájolni az egykori katolikus székesegyház maradványait. A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles. Bizonyíthatóan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé, egyes történészek szerint azonban másik három magyar király holttestét is Nagyváradon helyezték el, a premontrei rendet itt megalapító II. Istvánt, illetve a Bihar megyei Körösszegen meggyilkolt IV. Lászlót, de egyes vélemények szerint mielőtt Egerbe szállították volna, II. Endre is itt aludta örök álmát.

Az ide eltemetett magyar uralkodók közül most a két legismertebb sírhelyét jelölték meg, így a várba érkező turisták és a helyiek is látható módon szembesülhetnek azzal, hogy a nagyváradi vár a magyar történelem szerves része, kiemelt jelentőségű színhelye volt.

A nagyváradi várban  a királyok mellett számos főnemest és egyházi főméltóságot is eltemettek, a vár falai tehát a szó szoros értelmében a magyar múlt nagyjaira épülnek. A tervek szerint a már felújított belső várépületek, és a fejedelmi palota után hamarosan a várfalak és a bástyák is teljesen megújulnak, Közép-Európa egyik legnagyobb vára ezzel ismét teljes pompájában fog ragyogni.

Barta Béla

 

 

 

CÍMKÉK

Hozzászólások