Etnikai háború Erdélyben – fikció, vagy valóság?

Márciusban megjelent egy regény, melynek szépirodalmi értékénél fontosabb a geopolitikai mondanivalója. A szerző most felfedi inkognitóját: a közeljövő román-magyar etnikai háborújának történetét a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért felelős főosztályának frissen távozott vezetője, Demkó Attila írta. A szerző az Index kérdéseire is válaszolt.

„A regény több szálon fut, a fő vonal egy székelyföldi etnikai konfliktus.

Ez egy hipotetikus szcenárió: tegyük fel, hogy Romániában elkezdik keményen megvágni a kisebbségek jogait. Egyértelmű, hogy a valóságban most nem olyan rossz a helyzet, mint mondjuk Ceaușescu idején volt, de Ukrajnában láttuk, hogy korábban megadott jogokat is vissza lehet vonni nagy nemzetközi felháborodás nélkül. Én egy olyan szcenáriót rajzolok fel, hogy jön egy újabb gazdasági válság, mindenki magával van elfoglalva a világon, és közben megindul egy folyamat egy eleve érzékeny régióban, amit adott esetben kihasználhat valaki; a regényben Putyin Oroszországa.

Mennyire reális, hogy egy nagyhatalom megpróbál kiélezni egy etnikai feszültséget a Kárpát-medencében?

Az oroszok Kárpátalján használják a magyar kártyát, orosz oldalak idegesítik az ukránokat a kárpátaljai, egyébként magyar részről nem létező elszakadási törekvésekkel. Ami nonszensz, eleve, Kárpátaljának alig 12 százaléka magyar. De ez egy régi technika, egy kisebbséget egy másik ország gyengítésére használni, ezt minden nagyhatalom csinálta a történelemben. A jugoszláv időkben Mussolini a horvátokat, Vietnamban az amerikaiak a helyi kisebbségeket, a kurdokat Irakban. A Szovjetunió is direkt hagyott etnikai aknákat a határhúzásokkal a tagköztársaságokban. Ezeket használják Ukrajnában, a Krímben, Georgiában, a Dnyeszter-melléken, vagy éppen a Fergana-völgyben, hogy senki ne lehessen elégedett, és mindenki Moszkvához fordul döntőbíróért.

A Kárpát-medencében Sztálin 1945-ben dönthetett volna egy etnikai szempontból igazságosabb határról, de inkább visszaállította a trianonit. Ugyanakkor nem engedték a magyar kisebbség teljes áttelepítését sem, sőt, Erdélyben még a magyar etnikai autonómiát is előírták, hiszen az nagyon nem Románia ötlete volt. Ha valaki Romániában problémát szeretne, akkor logikus lenne a magyar kisebbséghez nyúlnia.”

A teljes interjú itt olvasható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

négy × egy =