Az előző évekhez képest jóval több embercsempészt vettek őrizetbe 2022-ben Ausztriában – jelentették be az osztrák hatóságok.
A szerdai bejelentés szerint összesen 687 személyt tartóztattak le, ebből valamivel több mint háromszázat Burgenland, azaz Őrvidék tartományban, a magyar határ mentén. Tavalyelőtt 441, 2020-ban pedig 311 embercsempész került a hatóságok hálójába.
A rekordév 2015 volt, amikor 1108 embercsempészt fogtak el. Mint kiderült, a tavaly elfogott embercsempészek zöme közel-keleti, de számos román is van köztük.
99 szír, 69 török, 52 román és szintén 52 ukrán állampolgár is volt az elfogottak között, de azért az osztrákok sem maradtak ki: 32 osztrák állampolgárt is őrizetbe vettek.
Gerhard Tatzgern, az embercsempészet elleni osztály vezetője elmondta, az ukránokat zömmel sofőrként alkalmazzák. Gerhard Karner belügyminiszter elmondta, az, hogy ennyi embercsempészt sikerült leleplezni, a szoros nemzetközi együttműködés eredménye.
Az, hogy Magyarországra, Szerbiába vagy Macedóniába is osztrák rendőröket küldtek, az aktív együttműködés fontos jele. Karner azt is elmondta, hogy az elfogott embercsempészek számának növekedése egyrészt az osztrák-magyar határon folytatott intenzív ellenőrzés, másrészt a nyugat-balkáni országok rendőri szerveivel való együttműködés eredménye. A bécsi illetékesek emellett Törökországgal is szorosabb együttműködést terveznek, hogy már ott sikerüljön megakadályozni az embercsempészek tevékenységét.
Egyébként az osztrák hatóságok szerint a legtöbb illegális migráns továbbra is jórészt a nyugat-balkáni útvonalon érkezett az országba, amely Törökországon, Görögországon, Bulgárián, Észak-Macedónián, Szerbián, Románián és Magyarországon át vezet. Tavaly több mint százezer illegális migránst vettek őrizetbe Ausztriában, a pontos számot később közlik. A migránsok többsége Afganisztánból és Szíriából érkezett.
A téma Románia szempontjából kiemelten releváns, hiszen az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén Ausztria éppen azért vétózta meg a román és a bolgár schengeni csatlakozást, mert Bécs szerint a két ország határvédelme nem megfelelő, ráadásul az erre vonatkozó uniós szabályok ellenére nem regisztrálták a területükre érkező illegális migránsokat, akik így Ausztriába jutottak. Karl Nehammer osztrák kancellár közölte: kormánya a schengeni bővítés feltételéül azt szabja, hogy európai uniós támogatással szorítsák vissza az illegális migrációt, és tegyék hatékonyabbá a külső határok védelmét, többek között egy, a bolgár-török határra építendő kerítés révén.
