Magyar katonatemető lopása: Nemzetpolitikai válsághelyzet / Politikailag tűrhetetlen / Magyarellenes provokáció

Megszólaltak a politikai pártok az úz-völgyi magyar katonatemető kapcsán. A Jobbik már 2011-ben figyelmeztette a hadügyminisztériumot, hogy egyre több temetőben cserélik ki a magyar sírokat románra. Bencsik János jobbikos képviselő szerint “nemzetpolitikai válsághelyzet alakult ki, amely azonnali és határozott lépéseket követel.” Kelemen Hunor a román miniszterelnöktől kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig. A Néppárt elnöksége közleményben fejezte ki félháborodását. Megállapításuk szerint az eset híven tükrözi: Románia nem jogállam!

Képtalálat a következőre: „uz volgyi temeto”

A Jobbik kezdeményezte a Nemzeti Összetartozás Bizottságának rendkívüli összehívását

Az elmúlt időszakban hosszú évek óta példátlan támadások érték az elszakított magyar közösségeket, ezért a Jobbik szerint “nemzetpolitikai válsághelyzet” alakult ki.

Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett a közelmúlt egyre aggályosabb kárpát-medencei eseményeire:

  • Felvidéken betiltották a Himnusz nyilvános éneklését
  • Kárpátalján az új ukrán nyelvtörvény korlátozza súlyosan a magyarság legalapvetőbb jogait
  • Erdélyben súlyos bírságokat szabnak ki magyar nyelvű feliratokért és a székely zászló használatáért,
  • újabb támadások érik a marosvásárhelyi katolikus líceumot,
  • Bekes Istvánt és társait koncepciós per nyomán bebörtönözték
  • Délvidék magyarlakta településeire folyamatosan telepítik be a koszovói muszlim lakosságot.

Bencsik a magyarellenesség legutóbbi döbbenetes példájaként az úz-völgyi magyar katonatemető román emlékhellyé alakítását említette. Hozzátette: a Jobbik már 2011-ben figyelmeztetett, hogy az erdélyi katonai temetőkben egyre több helyen cserélik ki a magyar sírokat románra. Hende Csaba hadügyminiszter akkor azt ígérte, a kormány fel fog lépni ez ellen, ám az elmúlt nyolc évben ez a gyakorlat tovább folytatódott – mutatott rá a politikus.

Bencsik János szerint mostanra

“nemzetpolitikai válsághelyzet alakult ki, amely azonnali és határozott lépéseket követel.”

A Jobbik ezért kezdeményezi a Nemzeti Összetartozás Bizottságának rendkívüli összehívását. Ehhez öt képviselő támogatása szükséges. Bencsik elmondta: a testület három ellenzéki tagja – rajta kívül a szintén jobbikos Brenner Koloman, illetve az MSZP-s Molnár Zsolt – már jelezte: egyetért a kezdeményezéssel, így a Fideszen múlik, hogy a bizottságot összehívják-e.

Megjegyezte: mindezek a jogtiprások talán meg sem történhettek volna, ha az elszakított magyarság kollektív nemzetiségi jogai, önrendelkezése biztosítva lenne. Ez a Jobbik EP-választési programjában kiemelten fontos célként szerepel – tette hozzá.

Kelemen Hunor levelet intézett a román miniszeterelnökhöz

“Politikailag tűrhetetlen, közigazgatásilag törvénytelen, hogy román katonasírok parcelláját hozták létre Úzvölgye katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kértek volna a temető tulajdonosától, Csíkszentmárton önkormányzatától” – erről Kelemen Hunor levélben tájékoztatta Viorica Dăncilă miniszterelnököt, akitől azt kérte, hogy közigazgatási eljárás útján állítsa le az építkezést az ügy tisztázásáig.

Az RMDSZ tiltakozik a lépés ellen, amelyet törvénytelennek és kegyeletsértőnek tart. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – áll Kelemen Hunor levelében.

Kapcsolódó kép

Néppárt: Magyarellenes provokációt készített elő a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgye magyar katonai temetőjében

A Bákó megyei település önkormányzata az elmúlt hetekben több törvényt is megszegve, 52 betonkeresztet állított fel a temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú emlékművet, a „román hősök emlékére”. A történelmi tényeket semmibe vevő építkezést, egy a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású katonai parádéval egybekötött, parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év május 17-én.

A döbbenetes eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan ország, ahol ilyesmi megtörténhet? Az esethez kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között. A 2008-ban elfogadott, „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről” címet viselő, Romániában 2008 december 9-én hatályba lépett államközi megállapodás második cikkelyének első bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.” Teljesen világos, hogy a hősi halált halt katonák emlékének ápolása összeegyeztethetetlen a történelemhamisítással, a hazugsággal és a provokáció szándékával.

A mai Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román katona sem nyugszik. Éppen ezért égbekiáltóan kegyeletsértő és a fent idézett államközi egyezmény szellemét és betűjét is semmibe vevő a dormánfalvai önkormányzat eljárása, melynek során a fiktív román hősök keresztjeit a temető sétányára, illetve a még nem azonosított magyar katonasírokra állították fel. A helyzet pikantériája, hogy a munkálatokat ráadásul újabb törvényt megszegve, építési engedély nélkül végezték, egy olyan közterületen, mely ráadásként sohasem tartozott Dormánfalva közigazgatási területéhez. Ennek ellenére a moldovai kisváros képviselőtestülete márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet. Tették ezt annak tudatában, hogy a ma is érvényben levő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úz-völgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. A tényt, hogy a temető a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi, legutóbb 2010-ben egy kormányhatározat is megerősítette.

Az eset híven tükrözi: Románia nem jogállam!

Közel harminc évvel a rendszerváltást követően, sem nemzeti jelképeink, sem településeink közigazgatási határai, de még katonahőseink áldott emlékét őrző temetőink sincsenek biztonságban. Miközben mi, magyarok, az ország törvényeinek paragrafusai között keressük a védelmet, a minket végleg eltörölni kívánók, mit sem törődve azokkal, a törvények felett állva, állami segédlet mellett és a jogi számonkérhetőség világos mentességével végzik napi munkájukat.

Ennek ellenére is, maradva a jog eszközei mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a területrablást szentesítő helyi közgyűlési határozatot, továbbá az ügy részleteinek tisztázására kezdeményeztük Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.

[Forrás: Maszol, közlemény, Alfahír]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

tizenöt + tizenegy =