Megnyílt a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőhely

Tíz-tíz sávon halad majd a forgalom a pénteken átadott autópálya-határátkelőnél, négy-négy sávon a személygépkocsik és a teherautók, két sávon pedig az autóbuszok kelhetnek a határon, az ellenőrzéseket együtt végzi a magyar és a román fél.

A magyar-román határ vonalán vágta át a magyar, illetve román nemzeti színű szalagokat Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, Bogdan Aurescu román külügyminiszter, és Lucian Bode román szállításügyi miniszter. Az átkelőhely valamivel arrébb, magyar területen található. “A román kormány fontosnak tartja a gazdasági tevékenység életben tartását jelen körülmények között is, a személy- és áruszállítás pedig elsődleges” – mondta Lucian Bode szállításügyi miniszter.

Szerinte nagyon fontosak a határon átnyúló infrastrukturális projektek, Románia és Magyarország pedig megértette, hogy folyamatos párbeszéddel, stabil parterséggel fejleszthetnek közös projekteket. Kilenc éves projekt Az A3-as és M4-es autópályák összekötéséről még 2011. július 5-én írtak alá egyezményt, idézte fel a tárcavezető, aki elmondta: ma hivatalos is megnyitják az átkelőt a forgalom előtt. Augusztusban írták alá a Szatmárnémeti–Óvár és Matészalka–Csenger közötti utak összeköttetésről szóló memorandumot, ez lesz a harmadik közúti átkelőhely a két ország között, amit a tervek szerint 2024-ben nyithatnak meg. “Ez a megvalósítás konkrét bizonyítéka annak, hogy a Románia és Magyarország tud együtt építeni, még az egészségügyi válság okozta nehézségek között is” – mondta Bogdan Aurescu román külügyminiszter. Hozzátette: a konnektivitás a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a befektetések vonzásának motorja.

Aurescu szerint a magyar-román kapcsolatokra szükségük van olyan pillanatokra, mint a mai. “Románia a jószomszédsági együttműködés fenntartására törekszik Magyarországgal az eddig egyezmények alapján, mely mindkét állam és polgárai javát szolgálta” – fogalmazott. Felidézte, a magyar külügyminiszter bukaresti látogatása alkalmávaé több témáról is tárgyaltak, köztük egy közös magyar-román kereskedelmi kamara létrehozásáról, amit még idén elindítanának. Aurescu szerint ősszel összeülhet Budapesten a két ország gazdasági vegyesbizottsága. A román külügyminiszter értékelte a magyar félnek azt a döntését, miszerint a tranzitforgalmat és az ingázók közlekedését engedélyezték.

„Bogdan barátom pozitív együttműködésről vallott reménykedését alá tudom húzni azzal mindenképpen, hogy magyar és román rendőrök és határőrök egymás mellett állva, egymással nagy egyetértésben készülnek a soron következő feladatra, vagyis, ha mi innen elmegyünk, végre munkához láthatnak és ellenőrizhetik az áthaladó forgalmat” – mondta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: a világjárvány politikai és gazdasági szempontból létrehoz egy új világrendet, és ebben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek megértik a hátunk mögött hagyott időszak tanúságait.

Szijjártó Péter annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a jól együttműködő szomszédos országok könnyebben tudják kezelni a mostanihoz hasonló nehéz helyzeteket. “Nyugat-Európában két és fél, három kilométerenként lehet határátkelőhelyeket találni, Közép-Európában az átlagos távolság 35-40 kilométer az átkelési pontok között, ezért Magyarországnak fontos nemzetstratégiai és gazdasági érdeke, hogy minél több összeköttetése legyen a szomszédokkal” – mondta Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter elmondta, a hét szomszédos országgal évente 42 milliárd eurónyi kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, és milliószámra élnek magyarok a határok túloldalán is. Hozzátette: ilyen értelemben nonszensz, hogy Románia és Magyarország között csak a második autópálya-határátkelőt tudják átadni, miközben Románia a kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, a negyedik legfontosabb exportpiaca, és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa.”A mai átkelő átadása fontos lépés, hiszen segítséget jelent a nagylaki kamiontorlódás csökkentésében, és egy újabb útvonal az ingázóknak, hiszen ez a 12 átkelőhely a két ország között, s az átlagos távolság így két átkelő között 41 kilométerről 37 kilométerre csökken” – fogalmazott Szijjártó Péter.

[Forrás: MTI]