2019. május 25., szombat: Orbán napja

Mindenképpen búcsút inthetünk az Északi-sark jegének?

A jégveszteség nem csak következménye, hanem  egyúttal elősegítője is a klímaváltozásnak. A Nature szaklap honlapján olvashatjuk, hogy egy szakértői csoport szerint az Északi-sark jege akkor is veszélyben van, ha 2 Celsius-fok alatt tudjuk tartani a hőmérséklet-emelkedést.

Ha a világ országai 2 Celsiuson tartják a felmelegedést, akkor a Jeges-tenger négyévente jégtelenné válik a nyári hónapokban, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 fokkal nő a hőmérséklet, akkor már csak 40 évente válna jégmentessé. A 2015-ös ENSZ-klímakonferencián foglalták szerződésbe, hogy másfél, de rosszabb esetben is 2 fok alatt próbálják tartani az ütemet.

A probléma viszont az, hogy a kutatók számításai szerint a másfél fokos cél szinte tarthatatlan. 2017 nyarán az északi-sarki jég 4,64 millió négyzetkilométerre zsugorodott, ez még annyira nem vészes, mert 2012-ben volt már 3,39 millió négyzetkilométeres is. A tendencia viszont maradt: összességében a nyári jégterület 40 százalékkal csökkent.

2017 nyarán az északi-sarki jég 4,64 millió négyzetkilométerre zsugorodott, ez még annyira nem vészes, mert 2012-ben volt már 3,39 millió négyzetkilométeres is. A tendencia viszont maradt: összességében a nyári jégterület 40 százalékkal csökkent.

Öngerjesztő folyamat

Már csak azért is válhat kezelhetetlenné a folyamat, mert a jégveszteség nem pusztán következménye, hanem gyorsítója is a klímaváltozásnak. A jég visszaveri a napfényt, de ez a hatás nem érvényesülhet, ha nagyobb a jégmentes területek kiterjedése, ami elnyeli a fényt és tovább növeli a víz hőmérsékletét.

[Forrás: alfahir.hu]

CÍMKÉK

Hozzászólások