Asztalos Csaba jogász, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke szerint zavaros beadvány, nem megfelelő érvelés áll a mögött, hogy a magyar diákok elvesztették a román érettségi kapcsán kezdeményezett pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).
Rossz úton jár, aki azt próbálja bizonyítani, hogy diszkrimináció az állam hivatalos nyelvének a tanítása – szögezte le Asztalos Csaba azzal az ítélettel kapcsolatban, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósági elutasította több erdélyi magyar diák beadványát a román érettségit illetően.
„Eleve nem volt világos, hogy mit szerettek volna vizsgáltatni: azt, hogy két vizsgával többet kell letenniük az érettségin a magyar tannyelvű osztályok diákjainak, vagy pedig azt, hogy román nyelvből is érettségizni kell” – értékelte.
Asztalos Csaba rámutatott: az ítélet összhangban áll az Országos Diszkriminációellenes Tanács 2014-ben született határozatával – amelyre egyébként hivatkozik is –, miszerint önmagában nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek az, hogy az anyanyelvi oktatást választó magyar diákoknak eggyel több tárgyból kell vizsgázniuk az érettségin. A panaszosoknak azt kellett volna bizonyítaniuk, hogy a plusz vizsga – vagy az érettségi menetrendje – annyira jelentős többletterhelést jelent, hogy az már nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének. Az ítélet ki is emeli, hogy a panaszosok „nem szolgáltak semmiféle bizonyítékkal azt illetően, hogy a curriculum önmagában túlzottan nagy terhet róna rájuk” (100. §). Holott Asztalos szerint éppen ez az alapprobléma: a magyar diákoknak olyan plusz vizsgát kell letenniük, amelyre a román oktatási rendszer nem készíti fel őket megfelelően.
A CNCD egy korábbi határozatában el is marasztalta az oktatási minisztériumot, és – elsőként a román állami intézmények között – kimondta, hogy hátrányos megkülönböztetés éri a magyar diákokat a román nyelv rossz oktatási módszere miatt. Ezzel szemben az EJEB a román kormánytól kapott statisztika alapján azt állapította meg, hogy az adatok nem utalnak eltérő bánásmódra, hiszen 2013. és 2018. között például a román és a magyar diákok nagyjából egyforma arányban mentek át az érettségin.
Évről évre hangsúlyos a magyar nyelven tanulók elmaradása az országos átlagokhoz képest a román nyelv és irodalom érettségi vizsga esetében. Az Erdélystat 2019-re érvényes adatai szerint a magyar diákok az átlagnál 20 százalékponttal többen buktak el román nyelv és irodalomból (29 százalék), miközben magyar nyelv és irodalomból lényegesen jobban teljesítettek (3 százalékos kudarcráta), mint az átlag románból (9 százalék).
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint megoldás lehetne, ha az érettségi menetrendjének megállapításával csökkentenék a diákok terhelését, például azzal, hogy a magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli vizsgát korábban, márciusban rendeznék meg. Erre javaslatot is tett a CNCD az oktatási minisztériumnak.
Hétfőn közzétett döntésében az EJEB megállapította, hogy nem éri diszkrimináció a magyar diákokat Romániában azáltal, hogy kettővel több vizsgájuk van az érettségin, illetve román társaiknál kevesebbet tudnak pihenni két vizsga között.
Kulcsár Terza József RMDSZ-listán parlamenti mandátumot szerzett MPP-s képviselő törvénykezdeményezést nyújtott be, amely eltörölte volna a román nyelv és irodalom érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolák végzősei számára. A tervezet kapcsán kiadott állásfoglalásában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) rámutatott: egy átfogó kurrikuláris reform révén lehet és szükséges a közoktatásban létező diszkriminatív helyzeteket megoldani, a tanügyi törvény cikkelyeinek további módosítása vagy a román nyelv és irodalom vizsga eltörlése nem hoz hosszútávú megoldást.
[Forrás: Maszol]
