2019. október 4., péntek: Ferenc napja

Putyin megpróbált etnikai konfliktust szítani Kárpátalján?

Hennagyij Hennagyijovics Moszkal, a volt kárpátaljai kormányzó azt állítja egy interjúban, hogy az Orosz Belbiztonsági Szolgálat (FSB) tavaly megpróbált kirobbantani egy interetnikai konfliktust Kárpátalján.

Képtalálat a következőre: „karpatalja”

Szerinte csak azért nem lett komoly baj, mert a lakosság nem reagált a provokációra úgy, ahogyan azt az orosz titkosszolgálat eltervezte. A politikustól megkérdezték az interjú során, hogy van-e valami veszély arra nézve, hogy Kárpátalja esetleg elszakadjon Ukrajnától, mire ő elmondta, hogy például 2018-ban elég nagy veszély volt, mivel egyszer csak több tévécsatorna is elkezdett uszítani a kárpátaljai magyarok ellen, mondván, hogy nem beszélik az állam nyelvét.

Moszkal szerint ez nem meglepő, mert az FSB-nek elég nagy befolyása van az ukrán médiára. Moszkal szerint a provokáció mögött az Orosz Belbiztonsági Szolgálat V. osztálya állt, amelyet Vlagyimir Putyin elnök azért hozott létre, hogy a volt Szovjetunió területén, Ukrajnában, Georgiában és Moldovában diverziót keltsenek. A többi volt állam – úgy tűnik – megbízhatóbbnak van titulálva, és valószínűleg ezért koncentrálnak erre a három Országra” – állítja Moszkal, aki szerint az FSB ezen osztályán nagyon sok olyan ügynök dolgozik, akik remekül beszélnek mind ukránul, mind magyarul.

A volt kormányzó szerint amennyiben a hatóságok nem leplezték volna le időben ezt az akciót, Kárpátalján könnyen elszabadulhatott volna a pokol, és akkor most nemcsak az ország keleti, hanem nyugati részén is összecsapások lennének. “A helyi lakosság azonban az én, és a helyi adminisztráció oldalára állt, amikor elkezdtek a magyar állampolgárok ellen hergelni. Aztán elkezdtek kitisztulni a dolgok, amikor megtudtuk, kik is voltak azok, akiket ilyen provokációkra képeztek ki” – mondta az áprilisban leváltott kormányzó, aki egyúttal meg is köszönte Kárpátalja lakosságának, hogy nem vett részt ezekben a “szégyenteljes akciókban”.

Az ukrán állam adatai szerint körülbelül 151 000 magyar él Kárpátalján, ez a régió 12,1 százalékát teszi ki. Az elmúlt száz évben sosem volt rózsás a helyzetük, de 2017-ben aztán az ukrán kormány elfogadott egy új, a kisebbségek oktatást nagyon hátrányosan érintő nyelvtörvényt, amely meglehetősen feszültté tette Ukrajna és Magyarország viszonyát.

Szijjártó Péter külügyminiszter akkor kijelentette, hogy amíg ezt vissza nem vonják, Magyarország minden olyan folyamatot meggátol, amely közelebb hozná Ukrajna NATO-ba, vagy az Európai Unióba való felvételét. Moszkal szerint ebből a helyzetből szerettek volna profitálni az FSB ügynökei, és ebben az időszakban történt az is, amikor 2018-ban Molotov-koktélos támadás érte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát.

[Forrás: Transindex]

CÍMKÉK

Hozzászólások