2019. november 15., péntek: Albert, Lipót napja

Újra elhalasztották a brexitet

Boris Johnsonnak most már biztos nem sikerül betartania a legfontosabb ígéretét: október 31-én nem léphet ki Nagy-Britannia az Európai Unióból.

000 1LM3E3

A végeérhetetlen brexit-saga legutóbbi állomása az volt, hogy a kormányfő bejelentette, december 12-re szeretne előrehozott választásokat kiírni, miután az alsóház október 22-én első olvasatban végre elfogadta az unióval kötött brexitmegállapodás alapelveit, nem fogadta viszont el Johnson javaslatát, hogy a brexitről szóló törvényt gyorsított eljárásban, három nap alatt ratifikálják. Enélkül az eredetileg október 31-re kitűzött kilépési határidő tarthatatlanná vált, noha Johnson hivatalba lépése után azt mondta, inkább halna meg egy árokban, mint hogy újabb halasztást kérjen.

Az újabb halasztást ennek ellenére kérvényeznie kellett, és végül elküldte Brüsszelbe az erről szóló levelet a parlament nevében – bár nem volt hajlandó aláírni, és egy másik levélben azt kérte az uniótól, hogy ne adjanak újabb haladékot. Csakhogy az európai állam- és kormányfők többsége, köztük Angela Merkel német kancellár nem szeretne rendezetlen brit kilépést, különösen most, hogy végre van egy olyan megállapodástervezet, amit elvben a brit parlament is elfogadhatónak tart. (Idáig Theresa Maynek soha nem sikerült eljutnia, az ő megállapodástervezetét az alsóház háromszor utasította el, vagyis Johnson tényleg többet ért el elődjénél.)

Sajid Javid pénzügyminiszter, a kormány második embere most elismerte a BBC-nek, hogy az október 31-i határidőt nem lehet tartani.

Az újabb késlekedésért a parlamentet, különösen a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt okolta, és azt mondta, hogy bár a kormány nem szeretne újabb halasztást, kénytelen tudomásul venni hogy az unió várhatóan igent mond a parlament kérésére, és ad három hónap haladékot.

Ami az első felét illeti, ez már így is történt: Az EU-országok nagykövetei hozzájárultak a brexit elhalasztásához, de azt egyelőre nem határozták meg, hogy mi legyen az újabb határidő. Az elmúlt hetekben Emmanuel Macron francia elnök amellett érvelt, hogy ne adjanak haladékot a briteknek, vagy csupán nagyon rövid, néhány hetes késlekedésbe egyezzenek bele, Merkel és szinte mindenki más viszont a már szokásossá vált több hónapos elhalasztással szeretnének időt adni a briteknek, hogy véglegesítsék a megállapodást. Johnson szintén a rövidebb halasztás híve, ő november 15-én vagy 30-án léptetné ki az Egyesült Királyságot az unióból.

Az Európai Bizottság egyelőre csak annyit mondott, hogy a halasztás időtartamát “az elkövetkező napokban” határozhatják meg. A brexit-ügyi kínlódás hétfőn azzal folytatódhat, hogy Boris Johnson ismét megpróbálja az alsóházat rávenni, tartsanak előrehozott választásokat. Az ehhez szükséges kétharmados többség csak úgy biztosítható, ha az ötletet a Munkáspárt is támogatja. Jeremy Corbyn korábban azt mondta, ő is szeretne előrehozott választást, de csak akkor, ha a rendezetlen kilépés veszélye egyértelműen elhárult. Ez a feltétel most látszólag teljesült, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt Corbyn is így látja – főleg, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Johnson vezette konzervatívok sokkal jobban állnak a Munkáspártnál, ami nem tudott profitálni az évek óta tartó politikai paralízisből.

[Forrás: Index]

CÍMKÉK

Hozzászólások